Jedlik Ányos élete és munkássága

Jedlik István 1800 január 11-én született a Komárom megyei Szimõ községben, egyszerû parasztemberek második gyermekeként. Apja Jedlik Ferenc, anyja Szabó Rozália. Édesanyjának testvére Szabó Anna, Czuczor János felesége lett.
Az õ  fiúk volt Czuczor István Jedlik unokatestvére.
1810-ig Szimõn tanult, ahol hamarosan felismerték éles eszét és tehetségét. A helyi plébános és a falusi tanító elhatározták, hogy papot nevelnek a kis Istvánból.
1810-ben Nagyszombatra küldték. Itt fejezte be elemi osztályait, majd beíratták a nagyszombati bencés gimnáziumba, ahol az akkori tudományos nyelvet a latint kezdte el tanulni.1813-ban édesapja Pozsonyba vitte, hogy a háromnyelvû városban (magyar, tót, német) németül is megtanuljon. Itt már együtt tanult unokatestvérével Czuczor Istvánnal. Sorsuk életük során nagyon sok ponton összekapcsolódott..
1817 szeptember 10-én felvették a bencés rendbe. Ekkor elhatározta, hogy pap lesz. A papi beöltözéssel együtt a bencés hagyományoknak megfelelõen új nevet kapott. Chartres  egykori püspökének nevét Aniánusz magyarul Ányos nevet vette fel. Unokatestvére is ekkor kapta a Czuczor Gergely nevet. A novicius év letelte után Gyõrbe került, ahol két esztendõt töltött el. Itt szerette meg a matematikát.
1820-ban a pannonhalmi fõapát rendeletére visszakerült a magyarországi bencés rend legõsibb "fészkébe" Pannonhalmára.
Matematikából, fizikából, majd történelembõl és bölcseletbõl is levizsgázott így 1822-ben doktorrá avatták. Még ugyanebben az évben (november 4-én) letette a tanári esküt. Tanári pályáját a gyõri gimnáziumban, majd Pannonhalmán folytatta.
Felszentelése (1825 szeptember 3) után ismételten Gyõrbe került, ahol fizikát, természetrajzot és mezõgazdasági ismereteket tanított. Itt együtt dolgozott unokatestvérével aki magyar nyelvet és vallástant tanított. Sok idõt szentelt a szertár felszerelésére. Ekkor kezdett élénken érdeklõdni az elektrotechnika iránt. Elõször Õ fogalmazza meg hogy, "egy elektromágnes egy másik elektromágnes körül forgásra képes". 1829-ben  készítette el a világ elsõ elektromotorját.
1831-ben kinevezték a pozsonyi Királyi Akadémia fizika- általános természetrajz, mezõgazdasági tanszékére. Az itt eltöltött kilenc esztendõ alatt két nagyobb utazást is tett Európában. Járt az ausztriai Linzbe, ahol szövõgyárakat látogatott meg, majd a kremsmünsteri apátságban érdekes fénytani kísérleteket látott.  A vándorútján szerzett élmények jelentõsen meghatározták további munkásságát.
Ezekben az években kezdett el foglalkozni az ásványvizek mesterséges elõállításával. A pozsonyi évei alatt készítette el az elsõ szódavizet is.
  1840-ben elnyerte a pesti egyetem fizika-mechanika tanszékére kiírt pályázatot. ezek rögzítésre.

Jedlik magányos lélek volt, sok örömet lelet a munkába, de sajnos nem akadt hazánkban szellemi társa, akivel gondjait kérdéseit megoszthatta volna.
  Ezekben az idõkben az irodalom politikai tartalommal telt meg, a korfordulót nem csekély mértékben az írók készítették elõ. Jedlik igyekezett távol maradni a forradalmi eszméktõl hiszen a fizika jelenségei jobban érdekelték mint a Habsburg ház politikája. Hiába beszélt oly sokat neki a forradalmi eszmékrõl unokatestvére. Az egyetemen ekkor még latinul folyt az oktatás, de amikor a magyar nyelv bevonult az elõadótermekbe, akkor már Jedlik lelkesedett a legjobban. 1845. október 8-án a tanévnyitó ünnepélyen elõszõr szólt magyar nyelven hallgatóihoz. Nemsoká az is kiderült, hogy nyelvünk akkori szókészlete meglehetõsen szûkös nehezen illeszkedett a tudomány igényeihez. Jedlik igyekezett saját szakterületén megoldani e gondokat, megalkotva a szükséges szavakat. Sokat a mai napig is használunk: dugattyú, nyomaték, vetület, tolattyú, osztógép, eredõ, huzal, vonal, higany, ejtõernyõ, haladvány stb, de néhány szót mint  villamfolyam, delej, éleny, köneny, büzeny ma már más - áram, mágnes, oxigén, hidrogén, bróm szavakkal helyettesítünk. Késõbb hivatalosan is felszólították, hogy mondjon szakvéleményt a megalkotott szavakról. Kidolgozott mûszavak címen 2014 szóról mondott véleményt.
  Az 1848/49-es tanévben megválasztották a bölcsészettudományi kar dékánává, amely tisztséget három éven keresztül viselte.
A szabadságharc idején Jedlik szolgálta hazáját olyan minõségben, amennyire papi méltósága és tudományos képzettsége az megengedhette. Naplójegyzetei bizonyítják, hogy 1848 július 27-én  puskát , 'kapsltartót', 'kapslikat' nemzetõr ruhát, csákót kokárdát vásárolt. Többször (12-15 ízben) volt strázsa, hat alkalommal elfoglaltsága miatt pénzzel megváltotta a szolgálatot.
1850-ben megjelent elsõ fizika tankönyve a Természettan elemei címmel, melynek csak az elsõ kötete készült el a Súlyos testek természettana. A második Hõtan kötetnek csak egy 66 oldalas kézirata õrzõdött meg. Kiadatását megakadályozta, hogy az akkori egyetemi oktatás követelményeivel - egy egy félévre megfelelõ tananyagmennyiség - nem fért össze.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes taggá választotta, anélkül, hogy elõbb levelezõ tag lett volna.
11863-ban az egyetem rektora lett mind a négy kar egyhangú beleegyezésével. 1871-ben minisztériumi engedéllyel, hosszabb körútat tett Európában, ahol 13 egyetemet látogatott meg. Tanulmányozta a fizika szertárak felszerelését.
1878. május 11-én kérte 53 évi tanári szolgálat után nyugdíjazását.
1878 októberében hagyta el Pestet és Gyõrbe utazott.
1879-ben hoszú és eredményes tanári munkájáért császári vaskorona rend harmadosztályának lovagjává nevezték ki. Nyugalmazott tanárként sem szünt meg munkálkodni.
1895 december 13-án hunyt el 96 éves korában. Sírja Gyõrben található.
Jelentõsebb találmányai:
1.Szódaviz-gyártás
2.Folytonos egyirányú forgó mozgást végzõ, kommutátoros
"villámdelejes forgony".... elektromotor
3.Dinamó-elv (mely az elektromotor alkalmazása)
4.Villám feszítõ-berendezés
5.Optikai rácsosztógép (Jedlik-rács).